Szvorák Katalin: Akinek a kezében még az ecset is táncra perdült

Kevés olyan derűlátó és  pozitív kisugárzású emberrel találkoztam eddigi életem során, mint Karsai Zsiga bácsival.

Az egész ember csupa mosoly,életöröm volt. Minden sejtje muzsikált, zenélt, még a kezében az ecset is táncra perdült, ha éppen festéshez volt kedve. Teljes harmóniában volt önmagával, a természettel, a környezetével, legalábbis ez tükröződött  mély, meleg tekintetében, huncut mosolyában.

Boldog vagyok, hogy kiállításain alkalmam volt dalolással megköszönni mindazt a szépet, jót, amit megörökített vásznain. Jó időben élt, hiszen a táncház mozgalom felerősödésével az Ő személye is fontossá vált. Rengeteg szellemi értékkel gazdagodtunk általa. Lőrincrévi tánclépéseivel az utókor fiataljainak elsődleges etalonja lett. A lélek hangja is megszólalt énekein keresztül. Jellegzetes hangszíne örök emlékként él bennünk és az életszeretet, életigenlés, mely sugárzott belőle. Sokoldalú tehetség volt: amihez nyúlt, az széppé, nemessé formálódott általa.

Sokszor gondolok Rá szeretettel,hiszen kihalófélben van a “karsaizsigás” humanista ember típus. Születésének  100.évfordulóján kívánom, hogy sok fiatal példaképévé váljon,s  az égi mezőkről sugározza nekünk a lelki békét, a harmóniát,a szeretetet, melyre annyira vágyunk. 

Örülök ,hogy személyesen ismerhettem, hogy közelében sütkérezhettem szeretetében. Isten áldja emlékét !

Szvorák Katalin
Kossuth-díjas énekművész